11. Móra Ferenc: Könyes könyv

(Szeged, 1920. Délmagyarország Ny.) 141+(3)p. Sebestyén Károly színes könyvdíszeivel. Első kiadás. Számozott (1./400), a művész és a szerző által aláírt példány.
„Könyes könyv címmel verskötetet adok ki, noha tudom, hogy az idő nem erre való most. Jégesőhullás kellő közepén nem szokás kiállni a piacra virágot árulni.” Ezzel a felütéssel adta közre előfizetési felhívását Móra Ferenc. Az elkészült verseskötet az egyetlen, melyet a költő nem gyermekeknek, hanem felnőtteknek szánt. Először 1920-ban jelent meg, majd még háromszor látott napvilágot Móra életében. Időközben a kötet címe Könnyes könyvre változott, és a tartalma is némileg módosult. (Bíró Balogh Tamás: Tollvonások. Móra, Sík, Buday, Mészöly. Tiszatáj 2008/4.)
Jelen darab érdekessége – azon túl, hogy az 1. számú példány, melyet nem csak a szerző, hanem Sebestyén Károly is aláírt –, hogy a neves bibliofil, Szalay József rendőrkapitány példánya volt (a kötet a gyűjtő hagyatéki aukcióján 2413-as számmal szerepelt). A szegedi köz- és kulturális élet két jelentős szereplője személyesen is jól ismerte egymást. Együtt alapították a Múzeumbarátok Egyesületét, 1930-ban a nagykőrösi Arany János Társaság mindkettőjüket tiszteletbeli tagnak választotta, illetve tagjai voltak a Dugonics Társaságnak, Szalay mint elnöke, Móra mint titkára.
A versgyűjtemény nem egyszerűen egyedi kötést kapott, hanem az ún. grangerizálás módszerét figyelhetjük meg. Erről az eljárásról így írt Szalay: „Granger Jakab, a XVIII. században élt angol lelkész azt a bibliofil fogást honosította meg, hogy könyveihez még sok, a könyvre vonatkozó képmellékletet is köttetett. Példája követésre talált s rendszerét grangerizálás-nak nevezzük. Az ily módon kezelt könyvben a következők vannak: a szerző saját kezű ajánlása vagy legalább is kézirata és arcképe, további, a művel vonatkozásban álló képek, a könyv előfizetési felhívása, a megjelenésekor keletkezett bírálatok s ismertetések, esetleg a szerző gyászjelentése, nekrológja, az emlékére rendezett ünnepek nyomtatott műsora, a tulajdonos exlibrise, színdarabnál a színlap stb. Első pillanatban ez a könyv torzításának látszik, holott eltekintve attól, hogy ez az eljárás a könyvnek egyéni életet ad, sok, különben veszendőbe menő jellemző apró nyomtatványt és adatot megőriz, sőt bizonyos vonatkozásban irodalmi lexikont pótló s tájékoztatást nyújtó példánnyá válik. Bizonyos, hogy költséges, fáradságos és az irodalom szakadatlan s éber figyelését feltételező eljárás.” (Szalay József: A könyvről és a könyvszeretetről.)
Ennek megfelelően került bekötésre az eredeti borító után a szerző arcképe, a tartalomjegyzék után az előfizetési felhívás, illetve két korabeli ismertető a megjelent kötetről. Ami azonban igazi kuriózummá emeli darabunkat, az két Móra-vers autográf kézirata. Az egyik a 16-17. oldal közé kötött Altató című versé, a másik pedig a Kisforró Zsuzsánna című költeményé. Előbbi egy beírt oldal, utóbbi terjedelmesebb, két hasábban négy beírt oldal. Ez az aláírt autográf számos javítást, aláhúzást és satírozást tartalmaz. Mindezeken túl a kötetbe helyezve találjuk még a Szerelmes levél, A hadiárva, a Túri biró lánya és a mindenki által ismert Didergő király folyóiratból kivágott, első nyomtatott megjelenését is.
Korabeli, aranyozott bőrkötésben, felül aranymetszéssel díszítve, festett előzéklapokkal. A sarkok, valamint a gerinc alsó és felső része megkopott.
 
Kikiáltási ár: 2 000 000 Ft