29. Juramentum quod Bethlem Gabor Princeps Transilvanie...

... In urbe Cassoviae in Ungaria coram Legato Imperatoris Turcici praestitit die 24. Augusti A. 1620.
Antverpiae, 1621. Apud Abrahamum Verhovium. 8p.
A holland közvélemény nagy érdeklődéssel és szimpátiával szemlélte az erdélyi eseményeket. Ennek fő oka a közös hit (mindketten a reformáció kálvini irányát követték) volt, aminek eredményeként – a szoros kulturális és politikai kapcsolatok mellett – az erdélyi értelmiség színe-java megfordult a németalföldi egyetemek valamelyikén. A harmincéves háború még jobban ráirányította a nyugati közvélemény figyelmét az abba bekapcsolódó Erdélyre, de főleg Bethlen Gábor fejedelemre. Különösen izgatta a nyugatot a fejedelemség és a keresztény Európára fenyegetést jelentő oszmán birodalom kapcsolata. Számos tudósítás látott napvilágot minden jelentősebb eseményről, ezek egyike darabunk. A mű egy fiktív hűségeskü szövegét tartalmazza, a szultán válaszával. A dátum alapján feltehetően Bethlen másnapi magyar királlyá választása ihlette. A besztercebányai országgyűlésen 1620. augusztus 25-én hozott határozat után a fejedelem viselte a címet, de meg nem koronáztatta magát. A nyomtatvány páratlanul ritka, a szakirodalomban ismeretlen, tudomásunk szerint hazai közgyűjteményben nem őriznek példányt belőle. Egyetlen említését egy 1840-ben megjelent francia nyelvű genti katalógusban találtuk. A kötet értékét emeli a címlapon található bájos fametszet is, amelyen egy előkelő török katona ülő alakja látható, bal kezében zászlót tartva.
Modern papírborítóban.
Apponyi: 0
 
Kikiáltási ár: 200 000,-